KERESÉS
RECRUIT - aki keres talál
A Tribe Called Quest @ Arathor
Ha kulturált vagy, itt a helyed!
A Tribe Celled Quest @ Arathor
Healereket és dps-eket keresünk hc progress-re!
New Moon @ Ragnaros
Klánunk Mythic Raidekre keres megbízható játékosokat!
Shattered Legends @ Arathor
Hétvégi Guildünk keres Legion-re aktív PvE orientált játékosokat!
+ új recruit beküldése
topik Loot
 Sziasztok!Valaki eltudná magyarázni nekem részletesen mi is a lootolás lényege? Nem tudom felhúzni a karakterem ilvl-jét. Pedig elég sokat játszok, de egyszerűen nem ad be új cuccokat!
Perseus - 477 napja
topik wow_ft_32705
wow_b_32705
qinqshuh - 545 napja
topik wow_ft_32704
wow_b_32704
Samantha Fraser - 547 napja
topik wow_ft_32703
wow_b_32703
Samantha Fraser - 547 napja
topik wow_ft_32702
wow_b_32702
Samantha Fraser - 547 napja

mgitta Azerothi Históriák - A Kárhozat Rejtjele
mgitta - 2677 napja
3

Történet egy réges-régi varázslatról, egy bátor orkról és az ő három fiáról. A történet Outlanden játszódik.

Amikor Gul’dan a Hordával meg akarta hódítani Azerothot, az elemek segítségét kérte, hogy az általuk használt nyers energiát bocsássák az orkok rendelkezésére. Ezt az elemek megtagadták. Így Gul’dan, hogy a mégis megszerezze magának a nyers energiákat, egy szertartást hajtott végre, melynek során elszakította az orkokat az elemek szellemeitől. A hely, ahol ezt végrehajtotta, Árnyhold völgyben (Shadowmoon Valley) volt, és a szertartás eredményeként a föld széttöredezett és a Gul’dan Kezeként (Hand of Gul’dan) ismert vulkán emelkedett ki a földből.

 

Gul’dan már régen halott, Draenor egykori darabjai ma már csak a Külső Földek (Outland), az elemek azonban még mindig elkínzottak és meggyötörtek ott, ahol Gul’dan a szertartás végrehajtotta, a Kárhozat Oltáránál (Altar of Damnation). Az Azerothról érkezett Földi Kör (Earthen Ring) sámánjai bíztak benne, hogy van még remény megmenteni az itteni elemeket. Totemek segítségével próbáltak elfogni a feldühödött elemek szellemeit, hogy utána kapcsolatba tudjanak lépni velük.

 

Végül Torlok földgyógyító (Earthmender Torlok) megidézte mind a négy elem szellemét: a Földét, a Vizét, a Levegőét és a Tűzét.

 

- Miért fogtál el minket? – kérdezte a Föld szelleme.

- Mit remélsz, hogy megkapsz tőlünk? – kérdezte a Tűz szelleme.

Torlok meghajolt feléjük.

- Segíteni akarunk nektek, szellemek. A bölcsességetekre van szükségünk.

- Bölcsesség? – kérdezte a Víz szelleme. – A te néped okozta Cyrukh engesztelhetetlen dühét.

- Miért segítenénk nektek? – érdeklődött a Levegő szelleme. – A világ romokban van. Elpusztult.

Torlok bólintott.

- Igazatok van, szellemek. Az én népem tette ezt veletek. Engedjétek meg, hogy helyrehozzuk. Csak mondjátok meg, kérlek: Ki vagy mi az a Cyrukh?

- Bolond! – kiáltotta a Föld szelleme. – Cyrukh a Tűzúr! Amikor a köteléket felbontották, Cyrukh felébredt. Cyrukh könnyei töltik meg olvadó kővel ezt a földet.

- A… a Tűzúr? – kérdezte döbbenten Torlok. – Egy elementál úr került a felszínre? Hát persze… Gul’dan, egy átkozott bolond voltál!

- És mostanra már őrült is – folytatta a Tűz szelleme. – A föld széttörése őrületbe kergette. Ezért nincs nyugtuk az elemeknek.

- Kell lennie egy megoldásnak – morfondírozott Torlok.

- Igen, egy megoldásnak – helyeselt a Víz szelleme. – Pusztítsd el Cyrukhot. Pusztíts el egy elementál urat.

- Ne becsüld le a társaimat és engem, szellem – figyelmeztette Torlok. – Mondjátok el nekünk, hogyan idézhetjük meg a Tűzurat. A szövetségeseim majd elpusztítják őt.

- Ki kell mondanotok a szavakat… - kezdte a Levegő szelleme.

- Igen… igen… a szavakat – helyeselt a Föld szelleme. – A kárhozat szavait. A szavakat, amelyeket a sötét úr kimondott. A mestered.

- Igen… Gul’dan – suttogta a Tűz szelleme.

- Megtaláljuk azokat a szavakat – ígérte Torlok. – Megidézzük a mestereteket és el fogjuk pusztítani őt!

 

Torlok tudta, hogy él a közelben egy ork remete, akit Széttépett Szívű Oronoknak hívtak. Remélte, hogy ő talán tud segíteni abban, hogy mik lehetnek a kárhozat szavai.

 

Az idős ork gyanakodva fogadta azokat a kalandorokat, akiket Torlok küldött hozzá. Kezdetben gumókat kellett gyűjteniük, majd dögevő lények, flayerek tojásait kellett összetörniük. Miután ezeket a szívességeket megtették neki, Oronok hajlandó volt mesélni magáról.

 

- A szavaknak, amiket kerestek, van egy nevük. A Kárhozat Rejtjeleként (Cipher of Damnation) ismertek. Ezeket a szavakat maga Gul’dan mondta ki, amikor szétszakította ezt a földet. Ez volt, ami elszakította az utolsó megmaradt köteléket az orkok és Draenor elemei között. A rejtjelet kell rekonstruálnotok, és végül a rejtjel szavait kell kimondanotok.

- Hol találhatjuk meg a rejtjelet?

- A Kárhozat Rejtjelét Gul’dan magánlakosztályában őrizték Karabor belsejében húsz évig. Ah, el is felejtettem, ti nem is tudjátok, hogy micsoda Karabor, igaz? A Fekete Templom… Aha, ami most Haragvihar Illidan otthona. Amikor Illidan átvette az irányítást a Fekete Templom felett, felfedezte a Rejtjelet. Felismerte, hogy a baj már megtörtént a világgal, de okosabbnak gondolta megőrizni a rejtjelet későbbi használatra.

- Honnan tudod mindezt?

- Amikor ott állsz a Kárhozat Oltáránál és látod az elátkozottak szellemeit, amint imádkozva térdepelnek, amit nem látsz, az én vagyok, amint Gul’dan mellett állok. – Orlok bólintott. – Mondtam, hogy nagyon sok minden voltam már, ugye? Az egyik ilyen „dolog” Gul’dan hadnagya volt. Szörnyű dolgokat tettem életemben. Férfiakat, nőket és gyermekeket mészároltam le egyaránt. Ártatlan draeneiek vérében táncoltam… ugyanakkor…

- Ugyanakkor mi? Miről van szó, Oronok?

- Sosem felejtem el azt a napot. Soha. Habár már nagyon régen elhagytam a sámánizmust az árnyékmágia kedvéért, éreztem az elszakadást. Olyan mélyen éreztem a veszteséget… Csupán szavakkal el sem tudom magyarázni. Amikor az elemekkel való kötelék megszakadt, Draenor összes orkja megváltozott. Ha valaha is volt kétségünk az árnyékok erejével kapcsolatban, mind eltűnt a széttöredezett földből kiömlő forró láva láttán. Rosszullét fogott el. Miután véget ért a szertartás, hazarohantam a gyerekeimhez. Összeszedtem minden holmimat, amit elbírtam a két karomban és a fiaimmal együtt távoztam. A dombok közé menekültünk és elbújtunk. Nem igazán volt más választásom…

Egyetlen nap sem múlik el úgy, hogy ne gondolnék a kötelék szétszakadására. 20 évbe telt, mire újra kapcsolatba léptünk az elemekkel. 20 évbe telt, mire az elemek elkezdtek gyógyulni…

- Akkor most mi a helyzet a rejtjellel? És a fiaiddal?

- Ahogy mondta, a rejtjelet Illidan megtalálta, amikor elfoglalta a Fekete Templomot. Három részre osztotta a kötetet, és a szolgálóira bízta azok őrizetét. A fiaim… a fiaim már felnőttek. Amikor megtudtam, hogy mit tett Illidan a rejtjellel, elküldtem a fiaimat, hogy keressék meg a darabokat. Meg kell találnotok a fiúkat és segítenetek kell nekik megkeresni a Kárhozat Rejtjelét.

 

Oronok elfogadta a felajánlott segítséget, és elmondta, hogy elsőszülött fia, Grom’tor, a család harcosa, aki vérszomjas és könnyen felingerelhető, és általában nagák ellen harcol.

 

Grom’tor elmondta, hogy sikerült az egyik nagából információkat kiszednie a rejtjellel kapcsolatban. Az első darabja egy naga ládába van zárva, amelynek kulcsait nagák őrzik. Az ork harcos iránymutatása alapján hamar megtalálták a kulcsokat a kalandorok, és könnyedén megszerezték maguknak a rejtjel első részét. Grom’tor megígérte, hogy miután kiszórakozta magát (értsd: jó sok nagát megölt), hazatér apjához.

 

Oronok legkisebb fiát Ar’tornak hívták, és kiváló vadász és nyomkövető volt. Az Illidari Ponthoz ment a rejtjelet kutatni, ahol azok a démonok gyakorlatoztak, akik Illidan kedvéért otthagyták a Lángoló Légiót. Sajnos a kalandorok már csak Ar’tor holttestét találták meg Illidari Pont közepén, amint a levegőben lógott valamilyen démoni kristálykörben, miközben a succubusok időnként egyfajta rituálét hajtottak végre a holttesten. A kalandozók szíve majd meghasadt Oronokért. Elhatározták, hogy megszerzik a fiú testét, és visszaviszik apjához.

 

Miután a démonok vezetőjétől, Gabrissától megszerezték az Ar’tor testét fogva tartó energia-sugarak kulcsait, Ar’tor szelleme jelent meg előttük. A szellem kijelentette, hogy küldetése teljesítésében még a halál sem akadályozhatja meg, ezért segíteni akart a rejtjel második részének megszerzésében. Visszaszerzett íjával, Lohn’goronnal – ami az őslakosok nyelvén azt jelenti: a hős pihenőhelye – délre vezette a hősöket, hogy egy Veneratus nevű szörnyet győzzenek le, aki a rejtjel egy darabját őrizte. Ekkor Ar’tor szelleme elbúcsúzott a kalandoroktól, hiszen küldetése véget ért. Annyit kért, hogy adják át üzenetét apjának: szabad lélekkel halt meg, és már látja az örök vadászmezőket, amelyek csodálatosak. Ott fog várni rá, míg el nem jön az ő ideje.

 

Oronok könnyeivel küszködve köszönte meg a kalandorok segítségét, majd rátért a rejtjel 3. darabjára. Amíg Ar’tor fia vadászott és Grom’tor fia harcolt, Borak folyamatosan tanult. Tanulmányútjáról teljesen megváltozva tért haza néhány éve: egy csendes orgyilkos lett belőle. Most a Fogyatkozó Ponthoz (Eclipse Point) vezető hidat figyelte az árnyékból. Bár már hetek óta figyelte a vérelfeket, nem sikerült rájönnie, hogy hol őrzik a rejtjel darabját. Az egyetlen érdekesség egy Illidan által küldött követ volt, akit éjjel-nappal testőrök vettek körül.



 

Szerencsére a követ egy Bogáncsfejű (Thistlehead) volt, így csak egy kis vérbogáncsra volt szüksége Boraknak, amelyet a Shattrath-ban élő kereskedőtől, Tobiastól szereztek be a kalandorok számára. Kihasználva a követ vérbogáncs-függőségét, sikerült elérniük, hogy a követ, Icarius, elküldje maga mellől testőrét, hogy egymaga nyugodt körülmények között szedhesse le a vérbogáncsot. Amint egyedül maradt, Borak és a kalandorok sikeresen megtámadták a követet, és elvették tőle Illidan üzenetét, amelyben az állt, hogy a rejtjelet Zuluhednek kell átadni, és az ő felügyelete alatt marad további utasításig. Bár azt továbbra sem tudták, hogy jelenleg hol van, az legalább kiderült, hogy mi a rejtjel következő rejtekhelye.

 

Zuluhed egyike volt a kevés megmaradt ork sámánnak a Régi Hordában Azerothon. Ő volt az, aki rábukkant a Második Háború során a Démonlélekre (Demon Soul). Úgy tűnik, hogy valamikor Zuluhed visszatért a Sötét Portálon keresztül Draenorra, és ezért nem volt jelen, amikor Alexstrasza törzse nagy részét elpusztíotta Grim Batolnál. Megmaradt klántársaival együtt Illidanhoz csatlakozott, és az elfogott Karynakut arra kényszerítette, hogy Netherwing sárkányokat szüljön új mesterének.

 

Borak kigondolta, hogy a rejtjel megszerzéséhez az egyik kalandort Illidari vérelfnek kell álcázni. Az álcázott személyt ezután a vérelfek táborába küldte, hogy Ruusk Főparancsnokkal beszéljen. Szerencsére a kalandor sikeresen elérte a főparancsnokot.

 

- Ki meri megzavarni a Főparancsnokot? – förmedt rá a jövevényre Ruusk.

- Lord Illidantól hoztam üzenetet – felelte a kalandor a Boraktól betanult szavakkal.

- Hallgatlak.

- A rejtjel darabkát el kell szállítani. Zuluhednek kell átadni.

- Valóban? Természetesen erről a parancsról van írásos dokumentációd is.

- Talán nem hallottál engem, Ruusk. Magától Illidantól hoztam parancsot neked!

- Hallgass rám, szolga. Meghatározott eljárása van a rejtjel szállításának és biztonságban tartásának. A követ elhozza az üzenetet, amelyet maga Illidan pecsételt le. Amíg nincs üzenet, nincs szállítás.

- Rendben. Most visszatérek a Fekete Templomba és tájékoztatom Lord Illidant az engedetlenségedről, hogy nem teljesítetted a kívánságát. Javaslom, hogy hívd össze a helyetteseidet, és tudasd velük, hogy te hamarosan elhagyod ezt a világot.

Ruusk nagyot nyelt ennek hallatán. – Én… ezt hogy érted?

- Végig kell mennem az összes véres részleten? Azt hiszem, mindketten tisztában vagyunk vele, hogy mit tesz Lord Illidan azokkal, akik szembeszegülnek a parancsával. Most mennem kell! Ég áldjon, Ruusk! Örökre…

- Várj! – kiáltott utána Ruusk. - Hová mész? Szükséged van egy átszállításra, igaz? Akkor megcsináljuk és mindketten rendben vagyunk, oké? Zuluhedet mondtál a Sárkánybendőnél (Dragonmaw)? Meglesz. Kérlek, tudasd Lord Illidannal, hogy a parancsait a Fogyatkozók (Eclipsion) teljes együttműködésével hajtották végre. Intézkedem, hogy Ruul, a Sötét vigye el személyesen a darabkát! Jól hallottál – Ruul...

- Ó, örülök, hogy megértettük egymást, Ruusk. Köszönöm és ég áldjon.

 


Ezután már könnyen ment a dolog. Útközben meglepték Ruult, miközben a rejtjel darabját szállította át, és megszerezték tőle a darabot. A kalandorok azonnal Oronokhoz vitték a darabkát, hogy összeállíthassák a rejtjeleket és megismerhessék az ősi szavakat, és kimondhassák őket a Kárhozat Oltáránál. Amint kimondták a szavakat, amelyeknek pusztító hatásával kevés dolog vetekszik, a földbe beleégett emlékeket látták. Tudták, hogy ki kell tartaniuk, amíg Cyrukh megérkezik. Eközben Torlok rossz híreket hozott: a tűz-elementálok továbbra is nyugtalanok és elárulták, hogy valaki más is tudomást szerzett a rejtjelről és annak tartalmáról. Az égen egy lángoló szimbólum jelent meg.

 

Torlok vezetésével arra vártak, hogy mi fog történni. Egyszer csak egy égő örvény kezdett kirajzolódni az égen: Cyrukh, a Tűzúr megérkezett. A kalandorok azonban nem voltak egyedül, Oronok és két fia is csatlakozott hozzájuk. Miután nagy nehézségek árán legyőzték Cyrukhot, minden elnémult.

 

- Mit mondanak az elemek, Torlok? - kérdezte Oronok. - Csak a csendet hallom.

- Azt hallom, amit te, testvérem. Nézz a hátad mögé...

A négy elem egy-egy képviselője jelent meg mögöttük.

- Felszabadultak! Ezek szerint győztünk?

- Úgy van, ahogy lennie kell, sámán – felelte a Föld szelleme. - Jól csináltad.

- Igen... - folytatta a Tűz szelleme. - Elég jól az itteni elementálok számára, de a rejtjelet mások is megtudták... A tűz lelkében nyugtalanság van. Ha nem állítjuk meg ezt az erőt, akkor a világ, ahonnan ezek a halandók érkeztek, elpusztul.

- Ég áldjon titeket, halandók – búcsúzott a Föld szelleme. - A Földgyógyító tudja, hogy mit érez a tűz...

- Mi is elmegyünk, Torlok – mondta Oronok. - Kérlek, bőségesen jutalmazd meg ezeket a kalandozókat bátor tetteikért.

 

Végül a kalandozók is elhagyták Árnyhold Völgyét. Pár nappal később egy levelet kaptak, amelyben ez állt:

 

Bátor hős,

A Kárhozat Rejtjele valóban egy igen erőteljes varázsige. Ősi és kaotikus, maga a rejtjel felelős számos tragédiáért világjaink történelmében. És ez nem csak Draenorra igaz.

A lángoló szimbólum, amit látták, Kael'thas jele volt. Ha ő tud az ősi szavakról, az sok mindent megmagyaráz.

A felfedezésed megriasztotta a naarukat. A'dal kéri, hogy gyere Shattrath városába. Ha úgy döntesz, hogy idejösz, keress meg engem a Fény Teraszán.

Alázatos tisztelettel

Khadgar

 

Hogy ezután mi történt a hősökkel és hogyan győzték le Kael'thast, az egy másik történet, amelyet korábban már elmeséltem. Következő alkalommal Azeroth egyik legtehetségesebb mágusának történetét mesélem el.

Mindig be van kapcsolva 3-4 wowhead Laughing out loud Sőt valamikor még ingamen is felkeresem. Fantasztikus Smiling Imádom.
Profi munka Laughing out loud szépen összeszedted, köszönjük.Mostmár végre teljesen értem hogy hogy is volt ez a küldisorozat.Még sok ilyen leírást! Laughing out loud
Jó volt elolvasni Smiling

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.
Impresszum, jogi nyilatkozat | Kapcsolat
World of Warcraft is a trademark and Blizzard Entertainment is a trademark or registered trademark of Blizzard Entertainment in the U.S. and/or other countries.
wow.lap.hu | mmorpg.lap.hu | Computerworld.hu | PCWorld.hu | GameStar.hu | VideoSmart.hu